Az AI ma már nem külön téma, hanem a digitális termékfejlesztés „alapzaja”. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Muck Ferenccel, az ff.next társalapítójával beszélgetett arról, miért lett a design system 2026-ra alapvetés, és hogyan gyorsítja fel mindezt a generatív mesterséges intelligencia. A fő üzenet egyszerű: a design system ma már nem extra, hanem infrastruktúra, az AI-jal együtt pedig olyan tempót és munkamódszert hoz, ami átírja a fejlesztés ritmusát.
A design system elsőre száraz fogalomnak tűnhet, valójában viszont a csapat egyik legfontosabb gyorsítója. Példaként gondoljunk az emojikra: nem rajzoljuk újra őket minden alkalommal, hanem egy egységes készletből „levesszük a polcról” azt, amire szükség van. A design system ugyanezt adja egy app vagy weboldal esetében: egy közös vizuális és működési keretrendszert, amiben nem kell újra meg újra ugyanazokat a döntéseket meghozni. Ennek a hozadéka nemcsak az egységesebb felület, hanem az is, hogy kevesebb vita keletkezik az ügyféllel, és több energia marad a valódi értékteremtésre a repetitív, hibalehetőségekkel teli „favágás” helyett.
Muck Ferenc a Volkswagen-csoport platformstratégiáját hozta analógiának: ugyanarra az alvázra többféle autó épülhet, mégis teljesen más élményt adhat a végén. A design system is ilyen. A tévhit az, hogy csak színeket és logót cserélünk, miközben a jól felépített rendszer ennél sokkal mélyebben testreszabható. A közös alap rövidíti a fejlesztési ciklust, csökkenti a költséget, és mégis lehet belőle teljesen más terméket építeni - úgy, hogy a végfelhasználó nem azt érzi, hogy valami sablont kapott.
A beszélgetés legizgalmasabb pontja az volt, hogy a design system az AI számára is „iránytűvé” válik. Ha a komponenskészlet rendezett és konzisztens, akkor a generatív AI nem a semmiből próbál kitalálni mindent, hanem egy adott keretrendszerben rak össze felületeket. Elhangzott az a vízió is, hogy hamarosan elég lehet szövegesen leírni, mit szeretnénk látni - például egy bejelentkezési folyamatot megadott színekkel és logóval -, és az AI a design system elemeiből összerakja a kattintható prototípust. Ami korábban hetek-hónapok egyeztetése és tervezése volt, az most nagyon rövid idő alatt validálhatóvá válik.
A bankok és telekommunikációs cégek világa azért különösen érintett, mert sokáig „tankerhajóként” működött: hosszú tervezés, hosszú fejlesztés, majd mire elkészül a termék, a piac már továbblépett. A design systemre és AI-ra épülő prototípuskészítés ezt a logikát fordítja meg. A döntéshozók gyorsabban látnak kézzelfogható anyagot, hamarabb lehet A/B tesztelni és irányt váltani, és kisebb az esélye annak, hogy a végén egy elavult koncepciót fejlesztenek le drága pénzen.
Az adásban szóba került az is, hogy a repetitív feladatok eltűnésével átalakul a belépő szint. A hangsúly egyre inkább a rendszerszintű gondolkodáson van, és azon, hogy a designereknek üzleti szemléletet is fel kell venniük. Nem az a kérdés, lesznek-e pályakezdők, hanem az, hogy gyorsabban kell „bevethetővé” válniuk, mert a klasszikus, lassú betanulási modell egyre kevésbé fér bele.
A beszélgetés végkicsengése szerint a design system ma már alap, nem luxus. Az AI-jal együtt pedig nem egyszerűen gyorsít, hanem új munkafolyamatot hoz: előbb prototípus és validáció, utána fejlesztés. Ez kevesebb súrlódást, gyorsabb piacra lépést és jobb döntéseket jelent. Vagyis azt, hogy a termékfejlesztés nemcsak hatékonyabb lesz, hanem életszerűbb tempóra vált a mai piaci környezetben.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a 2025-ös év fintech trendjeit veszik górcső alá. Ezúttal viszont...
A Fintech Világa rádióműsor 201. adását ünnepeli a mai napon! A két szakértő, Suppan Márton és Érczfalvi András a mai műsorban a thaiföldi fintech...
A Bitcoin, a világ legismertebb kriptovalutája, már több mint egy évtizede a pénzügyi technológiai innováció egyik legnagyobb katalizátora. A mögötte álló rendszer költséghatékony és...
