A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterséges intelligencia piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „AI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról – és arról is, hogy az emberi gondolkodás hogyan változik visszafordíthatatlanul.
Suppan Márton egy londoni befektetési bankárral folytatott friss beszélgetést idézett fel, amely jól mutatja a globális pénzpiaci hangulatot: 2025-ben gyakorlatilag minden tőke az AI-hoz kötődő vállalatok felé áramlik, miközben minden más szektor – legyen szó bankokról, energetikáról vagy iparról – háttérbe szorul.
Nem azért, mert mindenki biztos benne, hogy ez a legokosabb stratégia, hanem mert mindenki ezt csinálja. Ez klasszikus önbeteljesítő jóslat: ha a befektetők jönnek, az árfolyamok nőnek, ami újabb befektetőket vonz. Az AI így valódi „pénzügyi mágnessé” vált.
Az egyik leggyakrabban feltett kérdés – és talán a leginkább félreértett is. Sajtos István szerint ma már sokkal óvatosabban fogalmaznak azok is, akik korábban konkrét éveket jósoltak az „ember feletti AI” megjelenésére.
„Nem az a kérdés, hogy meghaladja-e az embert, hanem az, hogy melyik embert és miben.”
A kép inkább a specializált AI agentek irányába mutat: olyan mesterséges intelligenciák jelennek meg, amelyek egy-egy jól körülhatárolt területen - jogi elemzésben, pénzügyi modellezésben, kódírásban vagy ügyfélszolgálati automatizmusokban - már ma is felülmúlják az emberi teljesítményt.
Az általános, „mindent tudó” mesterséges intelligencia viszont még messze van. A GPT-3 és GPT-4 közötti ugrás kivételes volt: ez a fejlődési sebesség nem tartható fenn. Konszolidáció jön, nem robbanás.
A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy az AI-t nem „svájci bicskaként”, hanem munkatársakként érdemes elképzelni.
Ahogy egy cég sem egyetlen polihisztorra épül, úgy az AI esetében sem működik az „egy megold mindent” logika. A jövő a különböző, célzott AI agentek összekapcsolásáról szól – amelyek ugyanazon adatvagyonra támaszkodnak, képesek egymással kommunikálni, és jól definiált feladatokat látnak el.
Ennek egyik legnagyobb akadálya nem is maga az AI-technológia, hanem az adatok állapota: széttöredezett, silószerű, strukturálatlan adatvagyonra nem lehet csodát építeni.
Az adás egyik legérdekesebb paradoxona a tartalomipart érinti. A nagy nyelvi modellek – részben – a Wikipedia és a nyílt web tartalmaiból tanultak. Most viszont éppen ezek a platformok szenvednek.
A Wikipedia forgalma 23–24%-kal csökkent az elmúlt időszakban, döntően a keresőforgalom visszaesése miatt. Ha a Google keresési találatai felett AI által generált összefoglaló jelenik meg, a linkek átkattintási aránya akár 60%-kal is visszaesik.
A felhasználók már nem forrásokat akarnak, hanem válaszokat. Ez radikálisan átalakítja a médiát, a webshopokat, a tudásmegosztást – és a teljes figyelemgazdaságot.
A hatékonyságnövekedés ára az információs túlterhelés. Az AI lerövidíti az információhoz jutás útját, de nem ad automatikusan jobb megértést. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: az emberek egyre kevésbé ellenőrzik az információkat, és egyre inkább elfogadják az AI válaszait végső igazságként. A kritikus gondolkodás és a forráselemzés így nemhogy elavuló készség, hanem kulcskompetencia lesz – a munkaerőpiacon és a mindennapi életben egyaránt.
Egy meglepő adat is elhangzott: míg 2024 elején az AI-eszközöket főként munkajellegű feladatokra használták, ma a használat közel 70%-a személyes, magánjellegű problémákhoz kapcsolódik.
A beszélgetés egyértelmű konklúziója: az AI-használati készség hamarosan alapelvárás lesz, nem versenyelőny. Egy munkaadó számára nem lesz kérdés, hogy azt a jelöltet választja-e, aki rutinszerűen használ mesterséges intelligenciát, vagy azt, aki bizalmatlan vele szemben. Az AI ugyanarra a szintre kerül, mint korábban az Excel, a CRM vagy az ERP-rendszerek ismerete.
Talán a legmeglepőbb állítás a szoftverfejlesztést érintette: a jövőben a szoftverek jelentős részét nem programozók írják, hanem mesterséges intelligencia – természetes nyelvű utasítások alapján.
A „legfontosabb programozási nyelv” az angol lesz. Ha valaki pontosan meg tudja fogalmazni, mit szeretne, és üzletileg ellenőrizni tudja az eredményt, fejlesztőcsapat nélkül is képes lehet komplex rendszerek létrehozására. Nem a fejlesztők évtizede jön, hanem a gondolkodó, rendszerszinten látó embereké.
A beszélgetés végén egy dologban minden résztvevő egyetértett: a generatív AI nem egy múló trend, hanem egy visszafordíthatatlan átalakulás kezdete. Hogy öt vagy tíz év múlva hogyan dolgozunk, tanulunk, kommunikálunk, ma még nyitott kérdés. De az biztos, hogy az AI már most formálja a gazdaságot, a munka világát és az emberi gondolkodást.
A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Latin-amerikai banki helyzet alakulásáról beszélgetnek. A 650 milliós lakossággal rendelkező régióban az átlagéletkor...
A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Bendarzsevszkij Georgot, a Peak tanácsadóját látják vendégül,...
A mesterséges intelligencia átformálja az újságírást és a rádióműsor szerkesztést is. Az ChatGPT tényszerű adatgyűjtése és témakutatása szinte teljesen objektív perspektívát kínál egy adott...
