A digitális fizetés ma gyors, kényelmes és szinte mindenhol elérhető, de van egy gyenge pontja: áram és hálózat nélkül könnyen működésképtelenné válhat. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Szabolcsi András kriptográfussal, pénzügyi IT szakemberrel beszélgetett arról, lehet-e olyan digitális pénzt létrehozni, amely a készpénz előnyeit és a modern elektronikus fizetések gyorsaságát egyszerre tudja biztosítani.
A mai pénzügyi rendszerben alapvetően két pénzformát használunk. Az egyik a fizikai készpénz, a másik a számlapénz, amelyet banki rendszereken keresztül mozgatunk. A bankkártyás fizetés, az azonnali átutalás, a QR-kódos fizetés vagy akár egy fizetési gyűrű mögött is számlapénz és valamilyen digitális infrastruktúra dolgozik.
Ez azonban azt jelenti, hogy ezek a rendszerek hálózati és energiaellátási függőséggel működnek. Ha nincs áram vagy kommunikációs kapcsolat, a digitális fizetési lánc könnyen megszakadhat. A műsorban példaként az Ibériai-félsziget áramszünete került elő, ahol egy komolyabb leállás idején az ATM-ek és az elektronikus fizetések is problémássá váltak. Ilyen helyzetben a készpénz marad az egyik legbiztosabb menekülőút.
Csakhogy a készpénznek is megvannak a maga hátrányai. Drága előállítani, szállítani, őrizni és kezelni, távolra nem lehet vele fizetni, anonimitása pedig pénzmosási és hamisítási kockázatokat is hordoz. A számlapénz ezzel szemben gyors és bárhonnan használható, viszont sok szereplőn keresztül halad, így a tranzakciók jóval kevésbé anonimak.
Szabolcsi András szerint éppen ebből a kettősségből következik a digitális készpénz ötlete. A cél nem az, hogy egyszerűen digitalizáljuk a készpénzt, hanem hogy létrejöjjön egy harmadik forma, amely egyszerre hordozza a készpénz és a számlapénz előnyeit.
A digitális készpénz távolról is működhetne, gyors és azonnali lenne, ugyanakkor offline fizetést is lehetővé tenne. Nem lenne szükség minden tranzakciónál központi kapcsolatfelvételre, miközben a rendszer képes lenne azonnal felismerni a visszaéléseket.
Ez különbözteti meg a jelenlegi digitális jegybankpénz (CBDC) koncepciók jelentős részétől is. A digitális jegybankpénzek többnyire továbbra is számlaalapú rendszerekre épülnek, vagyis nem szakítanak teljesen a jelenlegi digitális banki infrastruktúrával. A digitális készpénz ezzel szemben új működési modellt igényelne.
A legérdekesebb kérdés az, hogyan lehet egyszerre anonim és mégis biztonságos egy ilyen rendszer.
Szabolcsi András egy egyszerű hasonlattal magyarázta el a működést. Egy digitális bankjegybe úgy kerülne bele a tulajdonoshoz kapcsolódó kriptográfiai információ, hogy abból önmagában ne lehessen visszafejteni a személyazonosságát. Egy szabályos fizetés során ez továbbra sem tenné azonosíthatóvá a felhasználót.
Ha azonban valaki ugyanazt a digitális bankjegyet kétszer próbálná elkölteni, a két tranzakcióból már összeállhatna az a kriptográfiai információ, amely felfedi a csaló kilétét. Vagyis a rendszer normál használat mellett megőrizné a készpénzszerű anonimitást, visszaélés esetén viszont képes lenne azonosítani az elkövetőt.
A tulajdon átruházása szintén kriptográfiai módon történne. Minden fizetésnél új információ adódna hozzá a digitális bankjegyhez, amely igazolja, hogy az már az új tulajdonoshoz tartozik. Így egyfajta fizetési láncolat alakulna ki, amely önmagában anonim maradhat, de megfelelő jogi eljárás esetén visszafejthető lenne.
Az offline digitális pénz egyik legnehezebb technológiai kérdése a double spending, vagyis a kettős költés. Digitális adatot ugyanis alapvetően könnyű lemásolni, ezért elméletileg ugyanazt az értéket több helyen is meg lehetne próbálni elkölteni.
A világ több évtizede keresi erre a megfelelő megoldást. Az egyik lehetőség az offline fizetés szigorú korlátozása, a másik valamilyen hardveralapú védelem, például biztonsági chip használata.
A műsorban bemutatott megközelítés más irányt követ: nem feltétlenül magát a másolást akarja fizikailag ellehetetleníteni, hanem azt biztosítaná, hogy a kettős költés egyértelműen felfedje az elkövetőt. Ez fontos különbség, mert így elméletileg szoftveres alapon is működhetne egy offline digitális pénzrendszer.
A digitális készpénz nem feltétlenül lenne a digitális euró konkurense. Sokkal inkább egy technológiai rétegként működhetne, amelybe különböző pénzformákat lehet „becsomagolni”.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy új pénztípust lehetne létrehozni, hanem akár a számlapénz vagy a digitális euró is kaphatna offline működési képességet. Ebben a modellben a jegybank továbbra is felügyelhetné a rendszert és a forgalomban lévő pénzmennyiséget, miközben a kereskedelmi bankok szolgálnák ki az ügyfeleket.
A gyakorlatban ez akár azt is jelenthetné, hogy amikor valaki digitális készpénzre váltana, nem kellene ATM-et keresnie. Elég lenne néhány gombnyomás a telefonon, és az érték közvetlenül az eszközén jelenhetne meg, majd internetkapcsolat nélkül is elkölthető lenne.
A technológia egyelőre fejlesztési és validációs fázisban van. Szabolcsi András elmondása szerint a protokoll több iteráción ment keresztül, a következő fontos lépés pedig a független kriptográfiai peer review lehet. Ha a megközelítés kiállja ezeket a vizsgálatokat, a digitális készpénz hosszabb távon valódi alternatívát kínálhat arra a problémára, amelyet a mai fizetési rendszerek még nem oldottak meg teljesen: hogyan lehet digitálisan, gyorsan és biztonságosan fizetni akkor is, amikor nincs hálózat.
A Revolut nem véletlenül vált az egyik legsikeresebb fintech vállalattá. Fejlesztéseivel és új termékeivel folyamatosan úttörő szerepet tölt be a piacon. Szinte megállás nélkül...
Egy visszatérő vendéget üdvözölt soraiban Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója: Gaál Norbert, a BUPA termékfejlesztési vezetője betekintést nyújtott a platform...
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója egy különleges és kevéssé ismert pénzügyi területet elemeztek ki: a...
