Hogyan támogatja az MNB a fintechek működését

Hogyan változott a fintech szektor az elmúlt öt évben? Milyen tervei vannak a Revolutnak Magyarországon? Milyen szabályozások vannak Magyarországon a BNPL igénybevételére? Ilyen kérdések is terítékre kerültek a Fintech Világa legújabb adásában, ahol a témát az MNB által idén ötödjére kiadott Fintech és Digitalizációs jelentése adta. Érczfalvi András műsorvezető vendégei Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, valamint Qayum Dániel, a Peak tanácsadója voltak.

Idén már ötödik alkalommal jelent meg a Magyar Nemzeti Bank Fintech és Digitalizációs jelentése, amelyben a magyar fintech szektor fejlődését, illetve a bankok és biztosítók digitalizáltságát elemzik. A kiadványból kiderül, hogy habár a fintech piac növekedése lelassult, továbbra is jelentős mértékben nő. Az elmúlt öt évben a fintech cégek száma megduplázódott. Mára már 212 bejegyzett fintech cég van. A fintech szektor árbevétele pedig 100 milliárd forintról 310 milliárdra nőtt. A fintech cégek esetén pedig továbbra is a B2B üzleti modell dominál. Qayum Dániel kiemelte, nem meglepő, hogy az első magyar neobank, a nemrég bankkártyával is jelentkező BinX is B2B fókuszú. Szombati Anikó megjegyezte a BinXszel kapcsolatban, hogy jegybanki oldalról sikeresnek látják az üzleti modell kiterjesztését. Úgy látják, jó irányba haladnak, hogy a pénzügyi szolgáltatási díjakat csökkenteni tudják.

Mennyire lenne fontos, hogy a Revolutnak magyar fióktelepe legyen?

A neobanki vonalon maradva szóba került a nemrég másfél millió magyar felhasználót elérő Revolut is. Szombati véleménye szerint a Revolut jelenleg ingyenes számlái előbb vagy utóbb bújtatottan vagy nyíltan fizetősek lesznek majd. Ez úgy gondolja magyar fióktelep nyitásával – ami elmondása szerint már a magyar operáció elindulása óta napirenden van – már elkerülhetetlen lenne. A fióknyitással ugyanis sokrétű kötelezettségek vannak, ilyenek például az ATM hálózat üzemeltetése, amik extra költségeket jelentenek a neobank számára. Szombati nagyon bízik benne, hogy a fióktelep nyitásához szükséges fejlettséget minél hamarabb eléri a Revolut, de ezt csak köztes lépésnek látja. A legfontosabbnak azt tartja, hogy elérjék, hogy a magyar ügyfelek nem litván, hanem magyar betétbiztosítási rendszer által legyenek védve. Ehhez azonban leányvállalati státusz lenne szükséges.

Magyarországon vannak a legszigorúbb BNPL szabályozások

Az adásban szóba került a BNPL is. A szolgáltatás Magyarországon kis fáziskéséssel jelentek meg, azonban mára több nagyon jó szolgáltató is van a piacon. Külön kiemelték a B2B BNPL szolgáltató PastPayt, akik nemrég regionális rekordot értek el 12 millió eurós finanszírozási körükkel. Lakossági ügyfelek számára is egyre több ilyen lehetőség érhető el, például a Klarna, az IzzyPay vagy az Instacash jóvoltából. Ugyanakkor a BNPL szolgáltatások kockázatai is terítékre kerültek. Szombati Anikó rámutatott, hogy a BNPL terjedésével együtt növekszik a hitelképesség romlásának veszélye, valamint a fogyasztók túlzott eladósodása. A magyar szabályozás már most is az egyik legszigorúbb Európában, nálunk található a legrészletesebb adósságfék szabályozás. A BNPL esetében azonban további intézkedések is szükségesek lehetnek, az MNB szerint, hogy elkerüljük az adósságspirálokat.

Hogyan változtathatja meg az AI a magyar pénzügyi világot?

Az adás végén a mesterséges intelligencia szerepe is szóba került. A Gránit Bank már elkezdte bevezetni a generatív AI alapú megoldáaát, a Gránit Gurut. A megoldásról sok információt nem közöltek még, de a belső folyamatokat és az ügyfélszolgálatot is fejlesztik vele. Szombati elmondta, hogy az MNB tervezi egy ajánlás kiadását, amely segíti a bankokat abban, hogy hogyan készüljenek fel szervezeti szinten az AI használatára, ugyanis nagyon fontosnak látják, hogy kihasználják az AI adta lehetőségeket annak kockázatainak a vállalásával. Megjegyezte viszont, hogy egyelőre világszinten sem látott sok sikeres AI megoldást a pénzügyi szektorban.