A digitális fizetések rohamos terjedése miatt sokan már évekkel ezelőtt biztosra vették, hogy a készpénz napjai meg vannak számlálva. A bankkártyás és mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, valamint az egyre digitalizáltabb pénzügyi rendszer valóban abba az irányba mutat, hogy egy „cashless society”, vagyis készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában azonban Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutottak: a helyzet ennél jóval összetettebb.
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a készpénz szerepe valóban változik, de ettől még korántsem tűnik el. Sőt, bizonyos szempontból erősebb, mint valaha.
Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, de miközben a hétköznapi tranzakciók során egyre ritkábban használunk készpénzt, a világban lévő fizikai pénz mennyisége közben folyamatosan növekszik. Ez az egyik legérdekesebb paradoxon, amelyre Siklós Bence is felhívta a figyelmet.
A digitális fizetések aránya különösen Észak- és Nyugat-Európában vált dominánssá, miközben más régiók - például Afrika vagy Ázsia számos országa - továbbra is erősen készpénzalapú működést mutatnak. A világ tehát nem egységesen halad a készpénzmentesség felé, hanem párhuzamos rendszerek alakultak ki.
A műsorban elhangzott, hogy az IMF kutatásai szerint a készpénzes fizetések aránya globálisan valóban csökken, ugyanakkor az Európai Központi Bank adatai alapján 2024-ben még mindig a készpénz volt a leggyakrabban használt fizetési forma a fizikai bolti vásárlások során. Mindez azt mutatja, hogy a készpénz nem eltűnőben van, inkább új szerepkörbe kerül.
A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, amikor szóba került: mire használják még az emberek a készpénzt, ha már egyre kevesebbet fizetnek vele?
A válasz a felhalmozási funkcióban rejlik. Sokan továbbra is készpénzben tartják megtakarításaik egy részét, különösen bizonytalan időszakokban. Háborúk, gazdasági válságok, inflációs félelmek vagy akár a Covid-járvány idején is megfigyelhető volt, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, ha fizikailag is hozzáférnek a pénzükhöz.
Suppan Márton szerint ez részben a pénzügyi rendszerbe és a hatalomba vetett bizalom kérdése is. Minél bizonytalanabb a környezet, annál többen fordulnak vissza a készpénzhez mint „utolsó biztos ponthoz”.
Pedig pénzügyi szempontból ez sokszor nem racionális döntés. Ahogy Siklós is megjegyezte: az infláció hosszú távon folyamatosan csökkenti a készpénz értékét, ezért a megtakarítások befektetése pénzügyileg kedvezőbb megoldás lenne. Ettől függetlenül a pszichológiai biztonságérzet sok ember számára még mindig erősebb szempont.
A készpénz egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen független az infrastruktúrától. Nem kell hozzá internet, elektromos áram vagy működő bankrendszer. Ha leállnak a digitális rendszerek, a készpénz akkor is használható marad.
Ez különösen fontos szempont olyan időszakokban, amikor nő a bizonytalanság. Elég egy komolyabb válság, geopolitikai konfliktus vagy technológiai fennakadás, és az emberek azonnal visszafordulnak a készpénz felé.
Emellett társadalmi szerepe is van. A készpénz mindenki számára használható, még azoknak is, akik digitálisan kevésbé felkészültek. Az idősebb generáció számára például sokkal természetesebb és egyszerűbb készpénzt használni, mint mobilfizetési vagy kriptós megoldásokat.
A beszélgetés második felében már nemcsak a készpénzről, hanem a pénz jövőjéről is szó esett. A szakértők szerint ugyanis nem kétpólusú világ alakul ki, hanem legalább négyféle pénzforma él majd egymás mellett.
A készpénz és a klasszikus bankszámlapénz mellett egyre fontosabb szerepet kapnak a digitális jegybankpénzek, vagyis a CBDC-k (Central Bank Digital Currency), valamint a stablecoinok és más decentralizált digitális eszközök.
A CBDC-k különlegessége, hogy a blockchain és az okosszerződések technológiájának köszönhetően programozhatóvá válik maga a pénz. A Peak alapítója egy érdekes példát is említett: a jegybank akár olyan digitális pénzt is kibocsáthatna, amely csak bizonyos célokra használható fel, kizárólag meghatározott ideig.
Egy gazdaságélénkítő program keretében például olyan digitális támogatást lehetne kiosztani, amelyet csak magyar kereskedőknél, egy éven belül lehet elkölteni. Így a támogatás garantáltan a gazdaságban maradna, és nem befektetésekben vagy megtakarításokban kötne ki. Ez teljesen új lehetőségeket nyit meg a monetáris- és fiskális politika számára.
A műsor végére a résztvevők tulajdonképpen egyetértettek abban, hogy a készpénz eltűnéséről még korai beszélni. Bár a digitális fizetések fejlődése megállíthatatlan, a készpénz továbbra is fontos gazdasági, pszichológiai és társadalmi funkciókat lát el.
A jövő sokkal inkább egy hibrid rendszer lehet, ahol a készpénz, a bankszámlapénz, a digitális jegybankpénzek és a stablecoinok egymás mellett léteznek majd.
És bár egyre többen élnek úgy, hogy hónapokig nem vesznek készpénzt a kezükbe, a mindennapok még mindig tartogatnak olyan helyzeteket - piacokon, parkolókban vagy kisebb szolgáltatóknál -, ahol a cash továbbra is megkerülhetetlen. A fintech forradalom tehát nem a készpénz végét hozza el, hanem a pénz új korszakát.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját, és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a...
A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Puskás Andrással, a Budapest Bank kockázatvállalásért és működtetésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetnek a banki termékfejlesztést...
A magyar KKV szektor egyik legfontosabb támogató ökoszisztémáját építi a BUPA, amelyet harmadszor már díjazott a Mastercard. A Fintech Világa adásában Érczfalvi András műsorvezető...
