A kriptovilág néhány év alatt teljesen átalakult. Míg korábban a legtöbb felhasználót elsősorban a gyors profit lehetősége vonzotta, ma már egyre inkább a biztonság, az átláthatóság és a megbízhatóság került a középpontba. Erről beszélgetett a Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Bitget szóvivőjével.
A szakértők szerint a kriptopiac mára sokkal érettebbé vált, és a felhasználók gondolkodása is jelentősen megváltozott. Ebben nagy szerepe volt a korábbi összeomlásoknak, a szabályozói szigorodásnak és annak is, hogy egyre több intézményi szereplő jelent meg a piacon.
Siklós Bence felidézte, hogy a 2022–2023-as időszak rendkívül viharos volt a kriptoszektor számára. Az FTX összeomlása vagy a Terra ökoszisztéma bukása sok befektető számára fájdalmas tapasztalatot jelentett. A Terra esetében például egy algoritmikus stablecoin omlott össze, amely mögött valójában nem állt valódi fedezet, mégis közel 20 százalékos éves hozamot ígért. Mint mondta, ezek az események megtanították arra, hogy a túl szép ajánlatokkal szemben mindig érdemes óvatosnak lenni.
A kriptoszektorban az elmúlt években folyamatosan változtak a trendek és a „slágertörténetek”: a metaverzumos földvásárlások, az irreálisan magas stakinghozamok vagy éppen a mémcoinok mind olyan hullámok voltak, amelyek rengeteg befektetőt vonzottak - sokszor komoly veszteségek árán.
A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy ma már a felhasználók elsősorban nem a gyors meggazdagodást keresik, hanem azt, hogy biztonságban legyen a pénzük.
Léderer Fruzsina szerint a kriptotőzsdéknek ezért ma már ugyanúgy bizalmat kell építeniük, mint a hagyományos pénzügyi intézményeknek. A Bitget például nagy hangsúlyt fektet arra, hogy transzparensen kommunikáljon a felhasználókkal: a vállalat vezetője rendszeresen személyesen szól a közösséghez, emellett többmillió dolláros biztonsági alapot is fenntartanak arra az esetre, ha probléma történne.
A Bitget szóvivője szerint a felhasználók ma már tudni akarják, hogy valóban létezik-e fedezet a platformok mögött, és hogy egy esetleges támadás vagy piaci probléma esetén milyen védelmi mechanizmusok működnek.
A kriptotőzsdék számára egyre fontosabb versenyelőny lett a transzparencia, különösen a MiCA európai szabályozás életbe lépése után, amely szigorúbb megfelelési követelményeket hozott az iparág számára.
A beszélgetés során többször is előkerült az edukáció szerepe. A szakértők szerint a felhasználók sokszor azért veszítettek pénzt a korábbi években, mert nem értették pontosan, mibe fektetnek.
Léderer Fruzsina szerint ezért a kriptotőzsdék egyik legfontosabb feladata ma már az oktatás. Nem elég azt kommunikálni, hogy egy platform biztonságos - azt is meg kell mutatni, hogy miért az, hogyan működnek a különböző termékek, és milyen kockázatokkal járnak.
A piac ráadásul már nem csak a kockázatkedvelő felhasználókat célozza. Egyre több olyan konstrukció jelenik meg, amely kisebb, stabilabb hozamot kínál, és inkább a fokozatos, óvatos belépést támogatja.
Siklós Bence szerint a legnagyobb probléma sokáig az volt, hogy az emberek fejében a kriptó egyet jelentett a „százszoros hozammal”. A valóság azonban sokkal inkább arról szólhat, hogy valaki tudatosan, kisebb lépésekben épít fel egy hosszabb távú befektetést.
A szakértők szerint a kriptotőzsdék fejlődése egyre inkább a hagyományos pénzügyi intézmények irányába mutat. A platformok már nem pusztán kriptokereskedést kínálnak, hanem komplex pénzügyi szolgáltatásokat is.
A Bitget például „univerzális tőzsdeként” pozicionálja magát, ahol a klasszikus pénzügyi eszközök és a kriptoeszközök egyre jobban összekapcsolódnak. A cél az, hogy a felhasználók ne csak spekulációs platformként tekintsenek a kriptóra, hanem alternatív pénzügyi ökoszisztémaként.
Ugyanakkor a decentralizáció és az önrendelkezés továbbra is fontos érték maradt a kriptovilágban. Siklós Bence hangsúlyozta: hosszabb távon továbbra is a saját, hardware tárcában (úgynevezett cold walletben) tárolt kripto jelenti a legnagyobb biztonságot.
A klasszikus pénzügyi logika és a decentralizált működés között tehát továbbra is létezik egyfajta feszültség: míg a platformok szeretnék, ha a felhasználók náluk tartanák az eszközeiket, addig a kriptós alapelv szerint a valódi kontroll akkor marad a befektető kezében, ha saját maga kezeli a privát kulcsait.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a kriptovaluták felhasználói köre jelentősen bővült az elmúlt években. Míg korábban elsősorban fiatal férfiak érdeklődtek a piac iránt, ma már az idősebb korosztályok és a nők is egyre nyitottabbak a kriptós megoldásokra.
A Bitget adatai szerint már az 50 év feletti felhasználók száma is növekszik, és a vállalat külön programokat indított a női részvétel erősítésére. A Blockchain for Her kezdeményezés például oktatási és karrierprogramokkal támogatja a nőket a blokklánc- és kriptoszektorban.
A szakértők szerint ez a nyitás hosszú távon kulcsfontosságú lehet a piac fejlődése szempontjából, hiszen a kriptó csak akkor válhat valóban mainstream pénzügyi eszközzé, ha szélesebb társadalmi rétegek számára is érthetővé és elérhetővé válik.
Egyszerűbb és gyorsabb folyamat, a bankoknál akár 60%-kal alacsonyab költségekkel? Hogyan, miként működik a „közösségi” kölcsönzés? Igen, jól hangzik, de mielőtt rácsapod az autót...
A közösségi finanszírozás évek óta trendi a fintech szektorban. Egy esemény most Magyarországra is elhozta. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András...
Megjelenésükkor a rosszabb anyagi helyzetű ügyfelek felkarolását, társadalmi problémák kezelését, a bankolás demokratizálását ígérték a neobankok. Most mégis úgy tűnik, hogy a nyereség iránti...
