A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Murvai Tamást, az AI Kihívás alapítóját látták vendégül, akivel egy olyan témát jártak körül, amely ma már nemcsak a technológiai szakembereket érinti, hanem gyakorlatilag minden dolgozót, vállalkozót és cégvezetőt: a mesterséges intelligencia használatának valódi képességét, vagyis az AI-írástudást. A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy miközben az AI-eszközök használata robbanásszerűen terjed, a tudatos és eredményes alkalmazásuk terén Magyarország komoly lemaradásban van.
A mesterséges intelligencia körüli lelkesedés az elmúlt években szinte minden szektort elért. A ChatGPT, a Gemini és a hasonló rendszerek felhasználóinak száma világszerte százmilliókban mérhető, Magyarországon pedig egyre több vállalat és magánszemély próbálja ki ezeket az eszközöket. A használat azonban önmagában még nem jelent valódi felkészültséget.
Ma az a legnagyobb probléma, hogy sokan ugyan már használják az AI-t, de nem tudják igazán, mire és hogyan érdemes alkalmazni. A cégek jelentős részénél megjelentek a különböző mesterséges intelligencia alapú eszközök, ugyanakkor kevés helyen létezik átgondolt stratégia, szabályozás vagy szervezeti szintű felkészülés. A helyzetet tovább nehezíti, hogy sok vállalatnál még az alapvető digitalizációs folyamatok sem kiforrottak.
Murvai Tamás szerint sok vállalat rossz kérdést tesz fel, amikor azzal keresi meg a szakértőket, hogy „vezessünk be AI-t”. A helyes megközelítés ehelyett az lenne, hogy először feltárják a valódi üzleti problémákat, majd megvizsgálják, milyen eszközökkel lehet azokat megoldani.
Számos esetben a megoldás nem is feltétlenül mesterséges intelligencia, hanem egy egyszerűbb automatizáció vagy a folyamatok rendbetétele. Amíg egy szervezetben még mindig kézzel másolják az adatokat egyik rendszerből a másikba, vagy Excel-táblák között vándorolnak az információk, addig önmagában az AI bevezetése nem fog érdemi eredményt hozni. A szakértők szerint a siker kulcsa nem a legújabb technológia kiválasztása, hanem annak felismerése, hogy pontosan milyen problémát szeretnénk megoldani.
A beszélgetés egyik legérdekesebb állítása az volt, hogy a korábban rendkívül népszerű prompttréningek jelentős része már elveszítette aktualitását.
A nagy nyelvi modellek fejlődésével ugyanis egyre kevésbé van szükség hosszú, bonyolult utasításokra. Az új rendszerek képesek értelmezni a felhasználó korábbi tevékenységét, szokásait és kontextusát, így sok esetben néhány egyszerű mondat vagy akár néhány szó is elegendő a kívánt eredmény eléréséhez.
Ez alapvetően megváltoztatja a mesterséges intelligencia használatáról alkotott képet. Nem az lesz sikeres felhasználó, aki a legösszetettebb promptokat tudja megírni, hanem az, aki világosan képes megfogalmazni, mit szeretne elérni.
A műsor egyik visszatérő gondolata volt, hogy az AI használata sokkal inkább kommunikációs, mint technológiai kérdés.
A mesterséges intelligencia ma már olyan szintre jutott, ahol a felhasználónak nem kell értenie a modellek működésének technikai részleteit. Ahogyan egy autó vezetéséhez sem szükséges ismerni a motor minden alkatrészét, úgy az AI hatékony alkalmazásához sem kell programozónak lenni.
Sokkal fontosabb, hogy valaki képes legyen logikusan és érthetően megfogalmazni a problémáit. Azok az emberek, akik korábban is jól kommunikáltak, jól strukturálták a gondolataikat és világosan tudták definiálni a céljaikat, ma is előnyben vannak. A mesterséges intelligencia ezt a különbséget egyszerűen láthatóbbá teszi.
Az adás egyik optimista üzenete, hogy az AI-forradalom jelenlegi szakaszában még azoknak is komoly lehetőségük van felzárkózni, akik eddig kimaradtak belőle.
Murvai Tamás példaként említett egy hetvenéves kézilabdaedzőt, aki saját problémájára keresve megoldást több AI-alapú alkalmazást készített, és ezeket aktívan használja a munkája során. A történet jól mutatja, hogy ma már nem életkor, technikai háttér vagy programozói tudás kérdése az innováció.
A szakértők szerint a következő időszakot az autonóm AI-ügynökök megjelenése határozza majd meg. Ezek az eszközök egyre több feladatot lesznek képesek önállóan elvégezni, ami új szintre emeli a termelékenységet. Éppen ezért most különösen fontos, hogy az emberek és a vállalatok elkezdjék megtanulni a mesterséges intelligencia tudatos használatát.
Az AI használat ma már nem programozói tudás kérdése
A beszélgetés során kiemelt figyelmet kapott az AI Kihívás, amelynek célja, hogy megmutassa: a mesterséges intelligencia alkalmazása ma már nem technológiai vagy programozói tudás kérdése, hanem a problémamegoldásé. Murvai szerint a kezdeményezés arra ösztönzi a résztvevőket, hogy ne látványos technológiai megoldásokban gondolkodjanak, hanem valós üzleti vagy hétköznapi problémákra keressenek gyakorlati válaszokat. Az kihívásban bárki részt vehet, diákoktól egészen nyugdíjas korú jelentkezőkig.
A műsor végkövetkeztetése egyértelmű volt: az AI-jal kapcsolatos verseny nem arról szól, hogy ki használ több alkalmazást vagy hány előfizetése van. A valódi különbséget az jelenti majd, hogy ki képes felismerni a problémáit, világosan megfogalmazni azokat, és a rendelkezésre álló technológiát célzottan a megoldás szolgálatába állítani. Magyarország számára pedig az AI-írástudás fejlesztése nemcsak egyéni vagy vállalati, hanem nemzetgazdasági kérdéssé is válhat a következő években.
A kriptoszektor idei legnagyobb botránya tovább gyűrűzik. Az FTX csődjével kapcsolatban naponta újabb fejleményeket tudunk meg. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában...
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját, és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a...
Fókuszban a fiatal generációk pénzügyi szokásai, a digitális pénzügyi megoldások terjedése és a neobankok versenye. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András...
