Az azonnali fizetési rendszerek lényege, hogy a pénzmozgás gyakorlatilag valós időben történik: a tranzakciók a nap 24 órájában, az év minden napján, legfeljebb 9 másodpercen belül teljesülnek. Magyarország ebben a tekintetben élen jár: 2020 óta minden hazai bank képes erre a technológiára – ez ritkaság Európában. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Csányi Kristóffal, a Peak üzletfejlesztési vezetőjével és Stall Patrikkal, a RowanHill Digital marketingmenedzserével beszélgetett az azonnali fizetésekről.
Egyszerű definícióval élve: olyan tranzakciós rendszer, amely lehetővé teszi a pénzátutalást bármikor, bármilyen napon, másodperceken belül. Pontosabban: maximum 9 másodperc alatt. Nem kell hétvégét vagy munkaszüneti napot várni, és nem szükséges kártyás fizetéshez folyamodni. Ez egy valódi „bank-to-bank” vagy más néven account-to-account (A2A) megoldás, amelyben a pénz közvetlenül egyik bankszámláról a másikra kerül, közvetítők nélkül.
Ezek mellett létezik a peer-to-peer (P2P) típus is, amely két magánszemély közötti pénzmozgást jelent – tipikus példa erre a Revolut, amelynél a felhasználók egyszerűen, telefonszám alapján tudnak egymásnak utalni.
A beszélgetés során Stall Patrik kiemelte, hogy hazánk ebben a tekintetben igazi éllovas, de ez az előny hamarosan csökkenhet. Az Európai Unióban ugyanis egyre szigorúbb szabályozások lépnek életbe. Az SEPA (Egységes Eurófizetési Övezet) keretein belül:
Az új szabályok nyomán a fizetések még gyorsabbak, egységesebbek és átláthatóbbak lesznek, miközben a kártyatársaságok egyre komolyabb konkurenciával néznek szembe.
Egy jelentés szerint az azonnali banki átutalások elterjedése akár 37 százalékkal is csökkentheti a kártyás tranzakciók számát 2027-ig. Ez nemcsak technológiai, hanem gazdasági forradalom is: az azonnali fizetések olcsóbbak, gyorsabbak, és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az elektronikus fizetési piacból. Nem véletlen, hogy a kártyatársaságok – mint például a Visa vagy a Mastercard – új megoldásokat keresnek, vagy fintech cégeket vásárolnak fel, hogy megőrizzék pozíciójukat.
A műsor egyik legérdekesebb pontja a Wero nevű új európai fizetési rendszer bemutatása volt. Ez egy digitális pénztárca, amelyet az EPI (European Payment Initiative) hozott létre – 16 európai bank és szolgáltató összefogásával. A Wero célja, hogy a felhasználók egyszerűen, akár egy telefonszám vagy e-mail cím segítségével tudjanak egymásnak pénzt küldeni – IBAN nélkül.
A szolgáltatás már elérhető Németországban, Belgiumban és Franciaországban, és 10 másodpercen belüli utalásokat biztosít. A jövőben a bolti fizetések, hűségprogramok, sőt a „vásárolj most, fizess később” (BNPL) konstrukciók integrációját is tervezik.
A fintech szakértők szerint a következő időszakban egyre többféle megoldás jelenik majd meg a piacon. Nem valószínű, hogy egyetlen „numero uno” szereplő veszi át az uralmat, de biztosan lesznek preferált megoldások. A győztesek azok lesznek, akik a legtöbb elfogadóhelyen, a legegyszerűbben és legbiztonságosabban tudják nyújtani a fizetési szolgáltatást – legyen az QR-kódos, mobilalkalmazás-alapú, vagy egy új digitális pénztárca.
Az Apple az elektronikai eszközök piacának megkerülhetetlen szereplője. És mára az is világosan látszik, hogy a technológiai óriás a digitális pénzügyek területén is hasonló...
Vajon hány világraszóló ötlet holt hamvába csak azért, mert nem volt miből megvalósítani? És vajon hányszor vallott kudarcot az ötletgazda, amikor nem sikerült mecénást...
A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Fintech.hu a fintech és a telekommunikációs szektor...
