Pénz, ami dolgozhatna: Milyen a magyar cégvezetők viszonya a pénzhez?

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját, és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a KKV vezetők pénzügyi szokásai voltak a figyelem középpontjában. 

A pénzügyi tudatosság még mindig hiánycikk

Balogh Petya szerint a magyar cégvezetők túlnyomó többsége nem pénzügyi szakemberként kezdte: szakikból lettek vállalkozók. Remek szakemberek, viszont nem pénzügyi szakértők, nem tanulták meg kezelni a céges pénzt. Így az gyakran parlagon hever – szó szerint.

„Kétféle baj van a pénzzel: amikor nincs, és amikor van.”

Miközben sok vállalkozás kemény munkával eljut oda, hogy jelentős tartalékot halmozzon fel, ez a pénz általában nem dolgozik, csak ül a bankszámlán, inflálódik, és elveszti értékét. A legtöbben még egy egyszerű, rövidtávú állampapírba sem helyezik, nemhogy komolyabb, de biztonságos befektetési formába.

A biztonság illúziója

Sok vállalkozó szerint a pénz akkor van biztonságban, ha látható helyen, elérhető módon ott van a számlán, és nem kell hozzányúlni. Csakhogy ez nem valódi biztonság: a forint hosszú távon évi 2,5–3,5 százalékot veszít az értékéből például az euróhoz vagy dollárhoz képest.

„Minden kollégádtól elvárod, hogy dolgozzon. A pénzedtől miért nem?”

Petya szerint a céges pénznek ugyanúgy „dolgoznia” kellene, mint bármelyik kollégának. Már az is versenyelőnyt jelenthet, ha a vállalkozás egyszerű pénzpiaci eszközökbe fekteti a rövid távú tartalékait – például euró- vagy dolláralapú pénzpiaci alapokba, amik alacsony kockázat mellett is értelmezhető hozamot biztosítanak.

Hol kezdje egy vállalkozó?

Sokan azért nem lépnek, mert a hazai banki kínálat rugalmatlan és elavult. Ahogy elhangzott: „egy nagybank treasury szolgáltatását papíron kell intézni, faxon vagy szkennelt dokumentumokkal.” Ez 2025-ben elfogadhatatlan.

Ezért is jelent meg új szereplőként a Lightyear Treasury, amely digitális felületen, okoseszközről kezelhető vállalati vagyonkezelési megoldásokat kínál – alacsony kockázattal, likviden, hozzáférhető módon. Míg egy hagyományos banknál gyakran 50 millió forintos összeg alatt “szóba sem állnak”, a digitális (fintech) vagyonkezelőknél általában nincs minimum összeghatár.

Hol a lélektani határ?

A cégvezetők gyakran nem mozdulnak egy 2–3 százalékos hozamért – pedig ez már önmagában több kolléga éves bérét fedezheti egy nagyobb tartalékállomány esetében. A kulcs az edukáció, illetve annak felismerése, hogy a pénz kezelése stratégiai kérdés.

A jól kezelt céges vagyon nemcsak likviditást és stabilitást ad, hanem lehetőséget a fejlődésre, új befektetésekre, akvizíciókra. Sőt: idővel akár a cégvezető személyes pénzügyi szabadságának alapját is képezheti.

„Nem a gyors meggazdagodásban hiszek, hanem a nagyon meggazdagodásban.”

- mondta Petya.

Siklós Bence kiemelte: a Peaknél évek óta próbálnak segíteni a KKV-knak abban, hogy hozzáférjenek jobb szolgáltatásokhoz, mivel a hazai pénzintézeti szektor sokszor nem kínál valódi megoldást a kisebb cégeknek.

Balogh Petya ehhez kapcsolódva bejelentette, hogy oktatási sorozatot indít a Lightyearrel együttműködésben, kifejezetten KKV-vezetők pénzügyi edukációja céljából.

Nemcsak a milliárdos forgalmú cégeket érinti a kérdés. Már pár millió forinttól érdemes foglalkozni a pénz hatékony kezelésével. A digitális megoldások pedig lehetővé teszik, hogy a kisvállalkozók is átlépjék saját komfortzónájukat – a